Tippmix Hu Mobil
Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, és gazdagon tagozott ikerablakok világították meg. A hatodik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz, ahonnan a külső, fából épült erkélyfolyosóra lehetett kilépni. A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott. Völgyzárófalak Az alsóvár 13. századi elrendezését egy esetleges tatár támadás elleni védelem határozta meg. A vár észak felőli erődítése ezért sokkal hangsúlyosabb: ezt az oldalt védték ugyanis a lőréses pártázatokkal ellátott őrtornyok és a csapóráccsal, tolóreteszes kapuval zárható kaputorony is, továbbá két kitörőkapu. A déli oldalt nem erősítették őrtornyok, a völgyzárófal itt csak a hegy alsó sziklájáig emelkedik. A Salamon-torony a XIV. században A XIV. század elején a várat Csák Máté birtokolta, tőle Károly Róbert hívei ostrommal foglaltak el. Az Anjou király 1323-ban helyezte át székhelyét Temesvárról Visegrádra. Ekkorra keltezhető a Salamon-torony átépítése is. A király a második emelet keleti ablakát bejárattá alakíttatta át, belül pedig a termeket keresztfalakkal osztották meg.
1702-ben I. Lip�t cs�sz�r parancs�ra felrobbantott�k. Az 1704-es orsz�ggyűl�s visszaadta a v�roska jogait, de hossz� peresked�s ut�n m�gis csak kamarai birtok lett. A k�zs�gbe a XVIII. sz�zadban n�metek telep�ltek nagyobb sz�mban. Visegr�d neves lak�i voltak: G�rgey Art�r az 1848-49-es szabads�gharc t�bornoka, aki Istv�n b�tyja vill�j�ban t�lt�tte a nyarakat �s �lete utols� 30 esztendej�t, valamint Schulek J�nos. A XX. sz�zadban pedig �prily Lajos (1887-1967) k�ltő k�tőd�tt a telep�l�shez. 1965-ben indult meg a v�r felt�r�sa, �s hosszabb-r�videbb ideig tart� megszak�t�sokkal napjainkig tart. 1991-ben itt �rt�k al� a visegr�di egy�ttműk�d�si nyilatkozatot (magyar, lengyel, cseh, szlov�k r�szről), amely a r�gi� egy�ttműk�d�si politik�j�t k�v�nja előmozd�tani. A telep�l�sen iskola, orvosi rendelő, gy�gyszert�r, posta �s �tterem műk�dik. A Salamon-torony k�zel�ben tal�lhat� a MAHART-haj��llom�s, valamint a r�v�tkel�s Nagymarosra. A telep�l�s a Duna-Ipoly Nemzeti Park ter�let�nek r�sze. Igen kedvelt kir�ndul�hely.
század közepén, a Fellegvárral egy időben, annak szerves elemeként épült várrészt visegrádi alsó várnak, vagy lakótoronynak nevezzük. A visegrádi alsó vár, melyet IV. Bélától Mátyás királyig valamennyi magyar uralkodó folyamatosan korszerűsített, alapvetően három feladatot látott el mindvégig: katonai célokat szolgáló erődítmény, ispáni lakóhely, valamint királyi szálláshely volt. Erődítésfalai mögött berendezkedve a Budát és Esztergomot, e két rendkívüli fontosságú várost összekötő országutat, valamint a dunai hajózási útvonalakat is precízen ellenőrizhették innen. A Salamon-torony állandó kiállításai: A visegrádi Királyi Palota XIV. századi díszkútja Visegrád története az őskortól a XX. századig Május 1 - Szeptember 30. Hétfő-Kedd: ZÁRVA (kivéve ünnepnapokon) Szerda-Vasárnap: 09:00 - 17:00 Október 1 - Április 30. között a Salamon-torony ZÁRVA tart. Felnőtt: 700 Ft Kedvezményes: 350 Ft (6-26 év között, 62-70 év között, legalább két 18 év alatti személyt kísérő közeli hozzátartozó (maximum 2 fő) Ingyenes: 6 év alatt és 70 év fölött Augusztus 20-án a nemzeti ünnepre való tekintettel a Salamon-torony kiállításainak megtekintése mindenki számára ingyenes.
Visegr�d Fekv�se, megk�zel�thetős�ge, lakoss�ga, ter�lete: Visegr�d a Dunakanyar gy�ngyszeme, term�szeti adotts�gai �s renesz�nszkori műem�kei r�v�n vil�gh�res. A Duna jobb parj�n tal�lhat�, a Visegr�di-hegys�g �szaki r�sz�n. Megk�zel�thető a 11-es fő�tr�l, valamint Nagymarosr�l kompj�rattal. Lakoss�ga: 1795 fő, belter�lete: 281 ha, k�lter�lete: 3045 ha. T�rt�nete: A r�mai korban, a IV. sz�zad elelj�n a Sibrik-dombon erőd�tm�ny �llt. Itt t�rtak fel egy III. sz�zadb�l sz�rmaz� r�mai vill�t is, valamint egy IV. sz�zadb�l val� katonai t�bort, amely a limes megerős�t�s�re k�sz�lt �s a Pons Navatus nevet viselte. Ennek maradv�nyait felhaszn�lva �p�lt itt az isp�ni erőss�g, melyben Visegr�d megye igazgat�sa sz�kelt. A Visegr�d = magasv�r, fellegv�r nevet a n�pv�ndorl�s idej�n itt �lt szl�v telepesektől kapta. Az oklevelek elősz�r 1002-ben eml�tett�k. Szent L�szl� parancs�ra 1081 �s 1083 k�z�tt itt tartott�k fogva Salamon kir�lyt. A mellette �ll� Salamon-torony k�sőbbi �p�let. A tat�rj�r�s ut�n IV.
Tippmix Hu Mobil, 2024