Tippmix Hu Mobil
A ligetvédők sajátos értelmezése szerint nem ők blokkolták a Lánchíd forgalmát, hanem a rendőrök szorították fel őket az átkelőre, miközben békésen bandukoltak hazafelé; az ordas hazugságot a szimpatizánsaik lelkesen osztották meg élő Facebook-közvetítéseikben. Négy, a stábunk mellett tutuló idősebb hölgy ettől pedig olyan idegállapotba került, hogy bejelentették: ők most bizony elindulnak, és a Margit hidat is elfoglalják, információink ez késő estig sem sikerült nekik. Az elégedetlenkedők között olyan izmos érdekvédelmi szervezetek is hallatták hangjukat, mint a kisgépszerelők egylete, az első szólamot azonban egyértelműen a ligetvédők rutinos partizánjai hozták. Az értelmetlenül skandálók közül a többség hallgatott a rendőrökre, és elindultak a hídról, néhányan azonban ülőszrtájkba kezdtek, őket később az egyenruhások szakszerűen eltávolították a helyszínről, majd előállították őket. Értesülésünk szerint Nikóék ezután még néhányan elindultak megostromolni az V. kerületi Rendőrkapitányság épületét a Szalay utcába, hogy kiszabadítsák harcostársaikat, de ez sem járt sikerrel.
§-a külön rendelkezik arról, hogy miként kell elhatárolni a vállalkozási jogviszonyt a munkaviszonytól. Másik kijátszási módja a védelemnek, hogy a munkavállalókkal határozott idejű szerződéseket kötnek: így nem kell őket kirúgni, ha nem tetszik valami, elég ha nem kötnek új szerződést. Így ráadásul soha nem kell végkielégítést fizetni, hiszen ezek a szerződések jellemzően pár hónapra szólnak, soha nem fogják elérni a végkielégítéshez szükséges 3 évet. Mármint szerintük. Valójában ilyen esetben – mármint ha sokszor kötnek határozott idejű szerződést, ráadásul szinte biztos hogy újra és újra megkötik – határozatlan idejű munkaszerződésről van szó, mert a felek valódi akarata erre irányul, csak a munkavállaló így akarja megkerülni a munkavállalót védő szabályokat. Ha a munkavállaló kárt okoz harmadik személynek, akkor azt a kárt a munkáltatónak kell megtérítenie, a harmadik személy a munkavállalót nem perelheti, csak akkor, ha a kárt szándékosan okozta. A munkáltató legfeljebb 4 havi távolléti díjnak megfelelő összeget követelhet a munkavállalótól (tehát nincs olyan, hogy éveket keresztül ingyen dolgozik valaki egy károkozás miatt), ha az másnak kárt okozott.
Végül külön pontban foglalták össze egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozásának követelményeit, a korengedményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszahozásától a megváltozott munkaképességű dolgozók tisztességes támogatásáig. Sok szakszervezet egyelőre nem jelezte, hogyan viszonyul a szervezkedéshez, a Népszava megkérdezte az egyik ilyet, Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségét (VTDSZSZ), miért nem csatlakoztak még. Gulyás Attila elnök azt mondta, hogy megvárták a követeléslistát, de ha ezt hivatalosan bejelentik a szervezők, akkor januárban ők is kikérik tagjaik véleményét, akarnak-e csatlakozni a megmozduláshoz – jó iránynak tűnik a BKV-dolgozók szempontjából, hogy a túlóratörvényen túlmenő követeléseket is megfogalmaztak a szervezők. A csatlakozás a BKV-nál és más tömegközlekedési cégeknél függ a helyi bértárgyalásoktól is. A fővárosi közlekedési cég vezetői még nem tettek ajánlatot a 2019-es emelés mértékére, de a dolgozók érdekvédői az országos emelésként elfogadott 8 százalékot biztosan nem írják alá.
Ha a kárt a munkavállaló szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, akkor nincs ez a limit, a teljes kárt követelheti rajta a munkáltató is és a károsult is. Ha pl. valamilyen munkaeszközt kap a munkavállaló, akkor minden esetben a teljes kárért felel, ha: a dolgot kizárólagos használatra kapta és állandó őrizetében tartja (pl. céges laptop, mobiltelefon), és a dolgot aláírással igazoltan vette át. Itt csak akkor mentesül a felelősség alól, ha a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. Tehát ha pl. a céges laptopot a kocsiban hagyja, akkor felelni fog, mert a kocsi feltöréséről nem tehet, de arról igen, hogy a kocsiban hagyta a laptopot. A pénztárosok, pénzkezelők minden esetben, külön rendelkezés nélkül is felelnek a hiányért. A leltári hiányért csak akkor felel a munkavállaló, ha írásban leltárfelelősségi megállapodást köt a munkáltatóval – ebben pedig meg kell határozni a felelősség részletes szabályait. Jogszabályok tanulmányozásra: Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 179-190.
Munkaeszközök, a munkavégzés helye: a munkaviszonyban a munkáltató biztosítja az eszközöket, a munkavégzés is jellemzően az ő telephelyén történik; viszont nagyon kevés olyan vállalkozót látni, aki elvállal egy munkát, aztán odamegy a megrendelőhöz, hogy akkor adjon már egy trafót, vasat és elektródát, hogy le is tudja gyártani a kerítést. Ha a minősítő jegyek alapján valami inkább munkaviszony, ez azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés valójában munkaviszony és így a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell rá alkalmazni. Egyéni vállalkozóknál nagyon kedvező adózási mód a KATA, amivel havi 50 ezer Ft megfizetésével le is tudjuk az összes adófizetési kötelezettséget: ez nagyon sok esetben kedvezőbb, mintha a munkavállaló után rendesen megfizetnék a közterheket, így adná magát a lehetőség, hogy KATA-s vállalkozóként foglalkoztassák a munkavállalókat. Erről azonban a KATA törvény külön rendelkezik, hogy nem lehet: egyrészt jelenteni kell, ha valakinek évi 1 milliónál többet számlázunk, másrészt a törvény 14.
A munkajog, mint jogág az ipari forradalom után jött létre, mikor felismerték (tudomásul vették), hogy annak ellenére, hogy a munkaszerződésnél két magánjogi jogalany áll egymással szemben, akik elméletileg egyenlők, mégis a munkáltató diktál, ha a munkavállaló nem fogadja el a feltételeket, jön más, aki majd igen. Az európai munkajog ezt az érdekérvényesítésben terén jelenlévő egyensúlytalanságot próbálja kiegyenlíteni. Pontosan ezek miatt a munkáltatók előszeretettel próbálják megkerülni a kötelező munkajogi jogszabályokat, hogy csökkentsék a védelmi szintet, például bújtatott munkaviszonyokkal. Először is: a szerződéseket – nem csak munkajogban, mindenhol – a tartalmuk alapján kell megítélni, nem pedig az alapján, hogy minek nevezzük el. Tehát ha én eladok valakinek egy bögrét 500 Ft-ért, hiába írjuk rá a szerződésre, hogy életjáradéki szerződés, ez attól még adásvétel lesz. De mitől munkaszerződés a munkaszerződés? Az egyik fél munkát végez egy másiknak: ez igaz a vállalkozási és a megbízási szerződésre is, legtöbbször ezt a két szerződéstípust használják a munkajogi szabályok megkerülésére.
See More Ingyenes szállítás! Rendelj házhozszállítással bármelyik webshopunkban, és most nyitási akciónk keretein belül INGYENESEN kiszállítjuk győri telephelyünk 20 kilométeres körzetében, 50 000Ft vásárlási összeg felett! Vissza nem térő alkalom, ne maradj le róla!... See More Káplár Fatelep Building Materials
Az ún. minősítő jegyek a következők: Munkakör: a vállalkozási szerződésnél valamit elő kell állítani, a munkaviszonynál bizonyos feladatokat el kell látni. Példával szemléltetve: a vállalkozót kihívjuk, hogy javítsa meg a garázskaput, egy karbantartónak viszont az a feladata, hogy elvégezze a szükséges javításokat, tehát az ő feladatát csak általánosságban tudjuk meghatározni. Ha tehát a mi "vállalkozónk" feladata, hogy a gyárban mindent megjavítson ami elromlik vagy szerelőt hívjon, az inkább munkakör. Személyes munkavégzés: a munkahelyre nem küldhetünk be mást dolgozni, ezzel szemben a vállalkozó akárkit odaküldhet, hogy csinálja meg a kerítést, nekünk igazából nem is számít ki végzi a munkát, csak annak a minősége. Rendelkezésre állás: a vállalkozó annak dolgozik és akkor akinek akar; a munkavállaló várja a munkáltató utasításait, jellemzően munkaideje van, nem "csak" az számít, hogy készen legyen a feladat. A munkaviszonyban jellemzően nagyon széleskörű utasítási jog és alá-fölérendeltségi viszony van: a munkáltató mondja meg azt is hogy "mit" kell elvégezni és azt is hogy "hogyan".
Tippmix Hu Mobil, 2024