Tippmix Hu Mobil
A fekete sz� ism�tl�se feler�s�ti a vil�g romlotts�g�nak, rem�nytelens�g�nek �rz�s�t, a versen v�gigvonul ez a sz�n, folyamatos visszat�r�se fesz�lts�get kelt. Mondatt�pusok: mindig megvizsg�lni, pl. sok felki�lt�s - �rzelmi zaklatotts�g. k�lt�i k�rd�s, t�bbsz�r�sen �sszetett mondatok, egyszer� t�mondatok - leegyszer�s�tett k�zl�s (forma minimuma gyakran a tartalom maximuma-magyarul: kev�s sz�val sokat mondd) Sor�thajl�s: a gondolatok, �rz�sek szabad �raml�s�t seg�ti el� �rz�kter�letek: akusztikai, vizu�lis stb. hat�sok domin�lnak-e Logikai viszonyok: els�sorban ellent�t, l�tsz�lagos ellent�t - paradoxon ( gy�l�l�k �s szeretek), oximoron ( �des mostoha, jelz� �s jelzett sz� k�z�tt) Fontos, hogy ne csak felismerje, hanem �rtelmezze is a k�lt�i eszk�zt! Pl. a "kezed p�rn�mra hull/elalv� nyjrfa�g! " metafor�ban szinte megjelenik el�tt�nk a szeretett n� kecsess�ge, mozdulatainak finoms�ga, a szerelem �rz�s�nek meghitts�ge. Befejez�s (�j dolgot m�r nem mondunk a sz�vegr�l) mondanival� �sszegz�se saj�t v�lem�ny er�teljesebb kiemel�se - �rvekkel pl.
A romantika kor�ra jellemz� volt, hogy a m�v�szek feladatuknak tartott�k a haza sors��rt val� k�zdelmet mind a m�v�szet�kben, mind a mag�n�let�kben. Szerkezet: van-e nagy v�lt�s a m�ben, (tartalmi, hangulatbeli, id�beli m�lt- jelen), keretes szerkezet, visszat�r� refr�n pl. A versszakok v�g�n visszat�r� sor: "Oh, irgalom atyja ne hagyj el" imaszer�en ism�tl�dik, fokozza �gnes asszonny �r�let�t, id�tlenn� teszi a szenved�st, hiszen a m� v�g�ig bocs�nat�rt k�ny�r�g, de a lelkiismerete nem engedi meg, hogy el�rkezzen a megv�lt�s. K�lt�i eszk�z�k �rtelmez�se - NEM kisiskol�s m�don: az 1. versszakban..., a 2. verssazkban... - folyamatosan a sz�vegben (�rdemes k�zben v�zlatot k�sz�teni). Ne ugyanabb�l a k�lt�i eszk�zb�l soroljon fel t�bbet, pr�b�ljon meg min�l t�bb�l. K�lt�i k�pek: hasonlat, metafora, megszem�lyes�t�s, alleg�ria, szimb�lum, meton�mia, szineszt�zia Zenei eszk�z�k: r�mel�s, alliter�ci�, hangut�nz� szavak Ism�tl�sek: sz�ism�tl�sek, t�ism�tl�sek, anafora, refr�n + halmoz�s; Mindig meg kell n�zni, mi�rt pont az a sz�vegegys�g ism�tl�dik (hiszen azt kiemeli, hangs�lyozza) pl.
Forr�s:�retts�gi 2010, M�r kiadott anyag, Verselemz�si szempontok **** A verselemz�s szempontjai + egy j�pofa p�lda
Az alábbi szempontlista egyedülálló szolgáltatás, amit csak a kínál: Rákattintva a szempontok valamelyikére, kilistázhatóak az adott műfajhoz, stílusirányzathoz stb. tartozó versek. Tehát ha szeretnétek tudni, mely versek tartoznak pl. az óda műfajába, kattintsatok a listában a "Műfaj" kategória alatti "óda" linkre, és az oldalon található összes óda megjelenik találatként. Ha arra vagytok kíváncsiak, mely versekben található szinesztézia, akkor kattintsatok a "Költői képek" kategória alatt található "szintesztézia" linkre, és így tovább! Próbáljátok ki! Jó mulatást!
Nekem tetszett ez a vers, mert �n is gyakran foglalkozom azzal a gondolattal, hogy l�tezik-e �r�k szerelem. Erre persze nincsen megk�rd�jelezhetetlen v�lasz, de ez a szerelmes vers h�en �rz�kelteti ennek az �rz�snek a szenved�lyess�g�t. Forr�s: **** A verselemz�s v�zlata �s alapfogalmai Irodalomt�rt�neti elemz�s a) A vers elhelyez�se az irodalom, a st�lusok t�rt�net�ben St�lusir�nyzat, st�lusjegy, t�ma, mot�vum, toposz, b) A vers elhelyez�se a szerz� �letm�v�ben K�tet, �letrajzi esem�nyek megjelen�se, hat�sa c) A vers �s a t�rt�nelmi h�tt�r �sszef�gg�se Keletkez�s id�pontja, t�rt�nelmi esem�nyek megjelen�se, hat�sa Sz�vegh� elemz�s A vers sz�vegh� elemz�s�nek elej�n mindig foglaljuk �ssze, hogy a r�szk (az elemek), hogyan szolg�lj�k a vers eg�sz�nek �zenet�t, hat�s�t! A versben a tertalmi �s a formai lemek is ezt az �zenetet szolg�lj�k! �zenet, alapgondolat, mondanival�, l�tv�ny a) A vers alapszitu�ci�j�nak bemutat�sa. Mit tudunk meg a l�rai �n (besz�l�) szem�ly�r�l? Kinek a nev�ben sz�lal meg a k�lt�?
óda, himnusz, epigramma a mű értelmezése, érvényessége, hatása III. Befejezés összegzés, értékelés, egyéni vélemény párhuzamok, kapcsolat más művekkel, a mű utóélete
A m� t�m�j�r�l egy-k�t �ltal�nos meg�llap�t�s pl. A szerelem minden ember �let�nek egy kiemelked� �rz�se, mely minden m�v�szeti �gban fontos ihlet� er�. Pet�fi szerelmi k�lt�szet�nek k�l�nlegess�ge, hogy verseit nem egy el�rhetetlen m�zs�hoz, hanem hitves�hez �rta. T�rgyal�s (a sz�veg �rtelmez�se) C�m elem�zse: benne l�v� jelk�pek vizsg�lata, milyen hangulat� versre utal, t�majel�l�/m�fajjel�l� pl. A c�mben megjelen� h�d jelk�pesen a m�ltat �s a jelent k�ti �ssze, m�r a c�mb�l k�vetkeztethet�nk r�, hogy a k�lt�i �n �lete v�lasz�t el� �rkezett. M�forma: versszakok, verssorok, megnevezni, azt is ha szab�lyos versszakokra van osztva (h�ny versszak, h�ny sorosak), �s azt is, ha nincs versszakokra osztva. Pl. A vers nincs versszakokra osztva, mintha a gondolatok, �rz�kek sokas�ga nem engedn� meg a szab�lyos egys�gekre val� tagol�st, a verssorok hossz�nak szab�lytalans�ga �rzelmi zaklatotts�gra utal. �ltal�nos mondanival� �sszegz�se (nem a tartalom elmes�l�se) pl. A m�ben megjelenik a forradalmi szenved�ly, a k�lt�i �n buzd�tja, b�tor�tja a magyarokat, hogy csak �sszefog�ssal tudunk sikereket el�rni.
A verselemzés vázlata és alapfogalmai A kérdőív kitöltéséhez katt ide! Irodalomtörténeti elemzés a) A vers elhelyezése az irodalom, a stílusok történetében Stílusirányzat, stílusjegy, téma, motívum, toposz, b) A vers elhelyezése a szerző életművében Kötet, életrajzi események megjelenése, hatása c) A vers és a történelmi háttér összefüggése Keletkezés időpontja, történelmi események megjelenése, hatása Szöveghű elemzés A vers szöveghű elemzésének elején mindig foglaljuk össze, hogy a részk (az elemek), hogyan szolgálják a vers egészének üzenetét, hatását! A versben a tertalmi és a formai lemek is ezt az üzenetet szolgálják! Üzenet, alapgondolat, mondanivaló, látvány a) A vers alapszituációjának bemutatása. Mit tudunk meg a lírai én (beszélő) személyéről? Kinek a nevében szólal meg a költő?
I. Bevezetés · keletkezési körülmények, alkotó – kor, írócsoporthoz, stlusirányzathoz tartozás, tematikus csoport, pályaszakasz II. Tárgyalás cím és szövegegész viszonya beszédhelyzet: a megszólító és a megszólított viszonya. Ki a beszélő, lírai én? Magánbeszéd vagy megszólít másik szereplőt is? Megidézi-e a szöveg a megalkotott másik alak(ok) válaszát, beszédét? Mit tudunk meg a résztvevőkről, a megszólalás körülményeiről, a nyelvhasználatról, a megszólalás céljáról? vershelyzet: a szövegből kiolvasható (vagy elképzelhető) megalkotott szituáció, jelenetkeret. a vers megszületésével kapcsolatos fi ktív vagy valós tér- és időmozzanatokra való utalást, valamint díszletezést. De vershelyzet egy-egy emberi szituációnak a rögzítése is, amelyre a versben válasz fogalmazódik. És vershelyzet az is, amikor a vers beszélője megjelöli viszonyát tárgyához.
Tippmix Hu Mobil, 2024