Tippmix Hu Mobil
A nyugat-nílusi láz 80-90 százalékban teljesen tünetmentes, későbbi vérvételből esetleg kiderülhet, másképp nem, a fertőzöttek 10-20 százalékában alakul ki valamilyen furcsa lázzal, fejfájással, bőrkiütéssel, nyirokcsomó-megnagyobbodással járó megbetegedés, ami az esetek 99 százalékában magától meggyógyul, a beteg pedig úgy emlékszik rá, mint egy nyári influenzára. Azok a betegségek, amelyeket végül bejelentenek, abból fakad, hogy annál az 1 százaléknál súlyosabb betegség, agyvelő- vagy agyhártyagyulladás alakul ki, magas lázzal, fokozódó fejfájással, tarkókötöttséggel, eszméletvesztéssel - vázolta Szlávik János, aki egyértelműsítette, a kórházi vizsgálat azonnal és egyértelműen kimutatja ezt a betegséget. Jó tudni, hogy a súlyos esetek nagy része valamilyen immunhiányos embernél vagy idős személynél alakulnak ki, egy alapvetően egészséges embernél nagyon ritka, hogy egy ilyen betegségnek fatális végkimenetele legyen. Szerinte egyelőre nem tart ott ez a betegség, hogy aggódni kellene Magyarországon.
Mivel most korábban kezdődött a szezon, idén akár több is lehet a megbetegedések száma, mint tavaly. Különösen azért, mert ebben az évben feltételezhetően a tavaszi időjárás is a szúnyogok szaporodásának kedvezett.
A nyugat-nílusi láz már évtizedek óta velünk van, és az Antarktisz kivételével az összes kontinensen felütötte a fejét. 1990 után jutott át például az Egyesült Államokba, és öt év alatt elterjedt Kanadától Argentínáig. "Ez nem azt jelenti, hogy sok eset van, de tény az, hogy az utóbbi években Európában is megfigyelhető az esetszám-emelkedés" - húzta alá az InfoRádióban Szlávik János, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Heamotológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa. Az EU-ban, mint folytatta, 2017-ben 200 esetet, 25 halálesetet észleltek, 2018-ban viszont már 1500 eset volt, 200 halálos. Ennek okai között az időjárás, az éghajlatváltozás vagy a szúnyogok számának emelkedése lehet. Mindenesetre tény az, hogy a dél-európai országok védekezésre buzdítanak, elsősorban Görögország, de Olaszország és Szerbia is. Az említett betegség ellen nem létezik védőoltás, csak a szúnyogok elleni védőoltással csökkenthetjük a veszélyt. Szlávik doktor arra is rámutat, a betegség "jóindulatú", tehát nyaralást csak emiatt lemondani nem helyes, "a néhány száz eset nem jelent járványügyi veszélyt".
Csökkenteni kell a szúnyogtenyészhelyek számát, szúnyoghálót, szúnyogriasztót kell alkalmazni. Mivel a szúnyogok szürkületben, hajnalban támadnak, ilyenkor érdemes hosszú szárú nadrágot hordani. Az osztályvezető tájékoztatása szerint a fertőződést követően 80 százalékában tünetmentes marad az ember. A szúnyogcsípés után 3-14 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek. A fertőzés jellemzően influenzaszerű tüneteket okoz: láz, fejfájás, gyengeség, izom- és ízületi fájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, esetleg nyirokcsomó-megnagyobbodás, de bőrkiütés is megjelenhet. Az emberek az esetek többségében 3-6 nap alatt meggyógyulnak, de súlyos esetekben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, és agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. Ez jellemzően a 60 éven felülieket érinti. A tünetek: fejfájás, láz, tarkómerevség, zavartság, merevség, görcsök, mozgáskoordinációs zavarok. Az immungyengeséggel járó állapotok növelik az elhalálozás kockázatát. Tavaly 23 megbetegedést regisztráltak Magyarországon.
A nyugat-nílusi láz következtében elhunyt 34 európai beteg közül a legtöbb áldozat Görögországban (25), Romániában (4) és Olaszországban (2) volt, de egy-egy beteg meghalt Szerbiában, Cipruson és Észak-Macedóniában is, írja a lap.
Idén június 1-je és szeptember 18-a között 317-en fertőződtek meg az Európai Unió tagországaiban a szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi lázzal. A legtöbben Görögországban (194-en), Romániában (51-en) és Olaszországban (28-an). Magyarországon 18 esetet regisztráltak az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint, amiből az is kiderül, hogy a régióban a vírus miatt idén eddig 34-en haltak meg. A 18 magyar eset jóval kevesebb mint tavaly, amikor rekordszámú fertőzést regisztráltak Magyarországon. A Nemzeti Népegészségügyi Központ összesítése alapján 2018-ban 225-en kapták el itthon a kórt és 15-en bele is haltak a Nyugat-nílusi láz okozta fertőzésbe. Most, az említett országokon kívül az Európai unióban még Ciprusról (16 eset), Ausztriából (4 eset), Bulgáriából (4 eset), Franciaországból (1 eset) és Szlovákiából (1 eset) jelentettek fertőzéseket. A szomszédos államok közül pedig Szerbiában (15), Törökországban (7) és Észak-Macedóniában (3) regisztráltak megbetegedéseket.
A görög turizmus veszélyben van a nyugat-nílusi vírus miatt, miután már több ország külügyminisztériuma is szólt az állampolgárainak, hogy próbáljanak meg védekezni az ezeket terjesztő szúnyogok ellen. Legutóbb például a brit külügy tette fel a potenciális veszélyek listájára a vírust, számol be róla a The Guardian. Dana Pervanidou, a görög járványügyi hatóságok igazgatója megerősítette, hogy elég sok emberen észlelték az elmúlt időszakban a nyugat-nílusi lázt ahhoz, hogy közegészségügyi problémaként tekintsenek rá. A nyugat-nílusiivírus megtelepedett az országban, nemcsak a szúnyogok terjesztik, hanem vándormadarak is elvihetik egyik országból a másikba. Nem Görögország az egyetlen, ahol sokasodnak az esetek, Olaszországban, Cipruson, Szerbiában és Romániában is sok megbetegedés történt, olyannyira, hogy 2018-ban több esetet észleltek, mint az azelőtti hét évben összesen. A Forbes közben arról cikkezik, hogy a megbetegedések és az ezeknek köszönhető nagy sajtóvisszhang komoly kárt okozhat a görög turizmusnak.
A lap megjegyzi, hogy az Egyesült Államok görög nagykövetsége is figyelmeztetést adott ki Görögországra. Görögországban 2018-ban 316 megbetegedést észleltek, ebből ötven halálosnak bizonyult. A nyugat-nílusi lázat leginkább az egyiptomi csípőszúnyog által lehet elkapni. Emberről emberre nem terjed, kivéve, ha egy ferzőzött szervet transzplantálnak valakibe. A kutatók szerint a vírus terjedésében nagy szerepe van a klímaváltozásnak. Korábban ugyanis főleg Afrikában és néhány dél-európai országban volt jellemző, mára már az egész világon jelentenek eseteket. Embernél a lappangási időszak 3-6 nap. A fertőzés az esetek 80-85 százalékában tünetmentesen, 10-20 százalékában lázas betegségként zajlik le, a legtöbben nem is tudják, hogy nyugat-nílusi lázuk van, mert az influenzáéhoz hasonló tüneteket mutat: láz, hányinger, izomfájdalom, kötőhártya-gyulladás, arcpirulás, fényérzékenység. A nyirokcsomók megduzzadnak, a végtagokon kiütések jelennek meg. Körülbelül egy hét múlva a beteg állapota javul, hacsak nem okoz például agyhártyagyulladást, a halálesetek legtöbbször ugyanis ennek köszönhetően történnek.
Tippmix Hu Mobil, 2024